Nem volt még ilyen, mióta elkezdtem az 1000 km-es kihívást: három napig egyetlen métert se gyűjtöttem...
A vasárnapra betervezett kutyasétáltatást így már nagyon-nagyon vártam.
A kutyasétáltatás amúgy nagyon jó sport, de a helyzet az, hogy nem mindenki alkalmas kutyatartásra - én sem. Megtehetném, hogy néha kölcsönkérek egy-egy barátságosabb négylábút, de akkor még mindig én vagyok a felelős az állatért...
Szóval számomra a tuti megoldás, ha egy kedves barátom által megőrzésre átvett szürke pamacs mozgásigényének kielégítésében veszek részt: ő Nino, és remekül körbe lehet sétálni vele a Margit-szigetet.
Nem is tudom, mikor voltam utoljára hétvégén, napközben a szigeten. Alig akartam hinni a szememnek a rengeteg család, futó és látszólag céltalanul tébláboló ember láttán.
Belebotlottunk egy koncertbe is: a Zenélő Budapest sorozat keretében ingyenes minikoncertek hallgathatók egész nyáron, több helyszínen Budapesten. Az egyik helyszín pont a Margit-sziget, a zenélő kút.
Visszafelé meg tűzoltóautókat láttunk, de sajnos nem sikerült megtudni, mit csinált a búvárszolgálat a nagy szökőkútnál.
És mivel a kutyázás fárasztó sport, megszavaztunk magunknak egy vacsorát: a közeli Kiskakukk étteremhez sétáltunk el, ahol mandulás pisztrángot kértem magamnak diétás vacsoraként. Igazán jó választás volt!
A teljes megtett távolság végül 12 km lett, ebből kb. 6 a kutyával, a többi nélküle. A lemaradásomat ezzel behoztam, de tanulság, hogy ügyesebben kell szerveznem a napjaimat, ha nem akarok szégyenben maradni magam előtt :)
